1. Beviteli perifériák:

Billentyűzet

A PC billentyűzete külön egység, egy kábellel csatlakozik az alaplaphoz. A billentyűzetben lévő 8 bites mikroprocesszor, az Intel 8049 vagy vele kompatibilis típus feladata a billentyűzet kezelése. Ez egy 8 bites számítógép, a CPU-n kívül a tokban 2 KB ROM memória ez tartalmazza a billentyűzet kezelő programot és 128 bájt RAM memória van. Minden billentyűhöz tartozik egy 8 bites billentyűkód. A processzor folyamatosan figyeli a billentyű lenyomásokat, ha leütött billentyűt érzékel a neki megfelelő kódot és a kábelen soros formában, az alaplaplapon található billentyűzetvezérlőbe küldi. A billentyűzeten lévő LED-ek be- és kikpacsolására is az alaplapról kapja a parancsot. Ez tehát nem univerzális minden operációs rendszer alatt, de a DOS / MS-Windos és az alattuk működő programokban viszonylag egységes.

Általánossá vált a 101,102 , 103 és a 104 gombos billentyűzet.

A billentyűzet alapvetően három részre tagolódik, a középső (alfanumerikus) rész az írógépekre hasonlít. Itt találhatjuk meg az összes írásjelet, melyeket egyszerűen használhatunk. A profi (vakon gépelő) felhasználók számára az F és a J (illetve a numerikus részen az 5-ös) billentyűn külön kis kidudorodás is található az azonosítás megkönnyítésére. Az alfanumerikus részen láthatunk néhány speciális billentyűt is:

Enter, Return - (kocsi vissza): a beírt parancsainkkal akkor kezd el foglalkozni a számítógép, amikor ezt a billentyűt megnyomjuk.

Shift - átmeneti, csak a lenyomás ideje alatti betűváltó.

Ctrl - (Control billentyű): a gép számára kiadott vezérlőkódok segédbillentyűje.

Alt - a billentyűt lenyomva tartva a numerikus billentyűzeten egy 0-255 közötti számot írhatunk be, majd az Alt felengedésével ez a szám ASCII karakterként értelmeződik. Így olyan jeleket is be lehet írni, amelyek nincsenek a klaviatúrán. (pl. nemzeti karakterek, amelyek 128 és 255 között vannak) Az Alt más billentyűkkel együtt lenyomva, külömböző programokban eltérő módon viselkedő, jelentésmódosító (kiterjesztő) billentyűként is használható.

Tab - (tabulátor): segítségével a képernyőn egy soron belül nagyobb távolságokat ugorhatunk.

Backspace - (balra mutató nyil): A kurzortól balra lévő karakter törlése.

Caps Lock - a kisbetűs-nagybetűs üzemmód kiválasztására szolgál. Először megnyomva kisbetűk helyett nagybetűket használhatunk, másodszor használva a kisbetűket érhetjük el.

A billentyűzet felső sorában 12 billentyű található, melyeken F betű és sorszám látható. Ezek a gép funkcióbillentyűi. Jelentésük nagyon sokféle lehet, mindig az éppen használt program definiálja.

A jobb oldalon találhatjuk gépünk ún. numerikus billentyűzetét. Itt az összes számjegy szerepel. Számok írására azonban csak akkor tudjuk használni őket, ha a Num Lock billentyűt egyszer megnyomjuk, amely szintén `kapcsoló`-ként működik. Megtalálhatjuk itt még a matematikai alapműveletek jeleit is.

Egér

Az optikai egér:

Több mint egy évtizede léteznek már optikai egerek – igaz, az ős „szemüveges” működése némileg eltérő volt a mai kor optikai egereiétől. Az ős-optoegér egy erősen fényt reflektáló felületet igényelt a megfelelő működéshez, amelyet fekete színű huzalokból, csíkokból álló finom rács szőtt át. Az egér kibocsátotta a fényt, amely visszatükröződött a felületről, s mikor egy fekete vonal megszakította a fényt, akkor az egér logikája tudta, hogy mozdult az eszköz. Azonban a megfelelő működéshez teljesen sík fekvésben kellett lennie az egérnek a speciális padon, s ha az megsérült vagy tönkrement, akkor bizony használhatatlanná vált az egér is. A ma használatos optikai rágcsálókat 1999-ben mutatta be az Agilent Technologies.

Az optikai egérben nem a golyó forgásának hatására kezd el mozogni a kurzor a képernyőn, hanem itt az optika készít felvételeket az alatta lévő talajról. Az optika munkáját segíti az a piros LED, amely oldalról megvilágítja az alatta lévő felületet. A hagyományos golyóssal szemben számos előnnyel bír az optikai egér. Ki ne bosszankodott volna, hogy egere egy idő után minden szöszt, port felszedett a golyóval, s a szennyeződést meg rányomta az egér belsejében található görgőkre. Ilyenkor a mozgás ugrós, pontatlan lesz – egy grafikusnál, CAD/CAM tervezőnél ez a munka lassulását s fölösleges időveszteséget jelent, egy FPS-rajongónál pedig pontatlan célzást és a meccs elvesztését vonja maga után. Szerencsére könnyen lehetett tisztítani az egereket: a golyó eltávolítása után máris hozzáférhetővé váltak a problémás területek. Tehát, a legfőbb előnye az optikai egérnek az, hogy nem koszolódik. Ezáltal sokkal pontosabban működik, mint régebbi rokona. Másik, ami ugyan kevésbé fontos, de érdemes megemlíteni, az, hogy gyakorlatilag bármilyen adottságú felületen használható – itt a felület alakjára és formájára gondoltunk elsősorban.

Szkennerek

A szkennerek képbeviteli eszközök, a 80-as évek elején jelentek meg a számítástechnikai piacon. A számítógépek grafikus képességeinek javulása vonzotta a grafikus beviteli eszközök megjelenését. Ezt a folyamatot segítette elő, hogy megjelent egy viszonylag olcsó érzékelő eszköz, mely felválthatta az addig alkalmazott kamerákat. Jelenleg mind felbontásban, mind méretben igen gazdag kínálat áll a felhasználók rendelkezésére. A szkennerek csoportosítása történhet a dokumentum kezelése, a dokumentum típusa szerint, valamint a felbontás nagysága szerint.

7. Kiviteli perifériák

Az információ a központi feldolgozó egységből (CPU) a kimeneti peiférián át a környezet felé áramlik. Tehát az output perifériákon keresztül a számítógép az eredményeket, vagyis a kimenő adatokat közölheti a felhasználóval. A legfontosabb output perifériák a képernyő (monitor, screen, display) és a nyomtató (printer). Ide tartozik még a például a hangszóró (speaker) és a rajzgép (plotter) is.

Képernyő (monitor, screen, display)

Feladata: A monitor az információk megjelenítésére szolgál. Ez a PC-k szabványos (standard) kimeneti perifériája. Alaphelyzetben minden szöveg, ábra és egyéb megjelenítendő információ a képernyőre kerül. A gép a memóriájából viszi át az adatokat a monitorra, tehát itt is egyirányú, de a billentyűzetével ellentétes adatáramlásról van szó. Az adatfeldolgozás eredményei, a gép üzenetei, sőt a billentyűzeten begépelt szöveg is ellenőrzés céljából kikerül a képernyőre.

A folyadékkristályos monitor működése

Két üveglap között vékony folyadékkristály réteg található. A folyadékkristály olyan anyag, amelynek molekulái az elektromos tér hatására elfordulnak. Ráadásul a folyadékkristály nem minden irányban engedi át egyformán a fényt. Ha tehát olyan alakú elektromos teret hozunk létre az üveglapok között, mint a megjeleníteni kívánt karakterek és rajzok, akkor ott a folyadékkristály molekulái elfordulnak, és nem engedik át a fényt: a kijelző elsötétül. Így működik még például a számológépek, vagy kvarcórák kijelzője is.

A monitorokat jellemezhetjük a méretükkel is: A képernyő átlójának hosszát inch-ben adják meg. A forgalmazott monitorok között találhatunk: 14, 15, 17, 19 inch-es, sőt még ettől nagyobb monitorokat is, de a képátló méretének növekedésével az ár is jelentősen növekszik.