Napjainkban egyre több olyan program áll rendelkezésünkre, amelyekkel weboldalakat érhetünk el vagy tölthetünk le. Ezeket a programokat együttesen böngészőknek nevezzük. Legismertebbek a Microsoft Internet Explorer, a Mozilla Firefox, és rohamosan terjed a Chrome böngésző is.

Böngészés az interneten - az Internet Explorer 6.0 használata

A Microsoft stratégiájának része, hogy az internet minél több felhasználó számára hozzáférhető legyen. Az ingyenesen hozzáférhető Internet Explorer böngésző a Microsoft cég többéves munkájának eredménye. Segítségével könnyedén navigálhatunk az interneten.

Navigálás az oldalakon

A böngészőterületen megjelenő információk közötti navigálás meglehetősen egyszerű feladat. A WWW oldalak nem csak egyszerű szövegeket és képeket, hanem további témakörökhöz vezető hivatkozásokat, más néven linkeket is tartalmazhatnak. Ha az egeret egy hivatkozás fölé toljuk, az egérmutató kéz alakúvá változik. A linket megnyitva megjeleníthetjük a hozzá tartozó HTML-oldalt.

Böngészés közben a Vissza feliratú gomb segítségével egyenként lépegethetünk vissza a már meglátogatott oldalakra. A Vissza gomb lenyíló menüjének segítségével gyorsabban, a köztes oldalak átlépésével juthatunk el a korábban letöltött oldalak valamelyikére.

Az Előre gomb használatával már letöltött oldalakra ugorhatunk. Az Előre gomb is rendelkezik a Vissza gombhoz hasonló lenyíló menüvel.

A korábban letöltött oldalak megjelenítésére nem kell olyan sokáig várakoznunk, mint az újonnan letöltött oldalak esetén, mert munkánk meggyorsítása érdekében az Internet Explorer egy mappában ideiglenesen megőrzi azokat.

Ha a meglátogatott oldal számunkra érdektelen információkat tartalmaz, és ez már a letöltés közben világossá válik, a letöltést megszakíthatjuk a Leállítás gomb segítségével.

Amennyiben egy oldal letöltése megszakadt vagy megszakítottuk, az oldal tartalmának újraolvasását a Frissítés gombbal kérhetjük. Amennyiben a Frissítés gombot a SHIFT billentyű nyomva tartása mellett aktivizáljuk, az oldalt az Internet Explorer gyorsítótárának megkerülésével frissíthetjük.

A böngészőnk indításakor először megjelenő oldalra bármikor visszatérhetünk a Kezdőlap gombra aktivizálásával. Indulóoldalunkat igény szerint megváltoztathatjuk.

Ha egy másik internetes címre szeretnénk eljutni, gépeljük be annak címét a Címsávon található rovatba, és üssük le az ENTER billentyűt.

A címek beírásakor a http protokoll megnevezését általában elhagyhatjuk, azzal a böngésző automatikusan kiegészíti a címet.

A kedvencek használata

A Kedvencek listába azoknak az oldalaknak a címeit vehetjük fel, ahová a későbbiekben szeretnénk visszalátogatni. A Kedvencek tartalmát a mappaszerkezethez hasonlóan tetszés szerinti struktúrába szervezhetjük.

A kezdőlap megváltoztatása

Az Internet Explorer indításakor megjelenő weboldalt kezdőlapnak nevezzük. Kezdőlapként bármely internetes oldalt beállíthatunk. A kezdőlap címét az Eszközök menü Internetbeállítások paransának használatakor megjelenő panelen adhatjuk meg.

A cím mezőbe tetszés szerinti URL-t írhatunk be. Ha a böngészőben látható aktuális oldalt szeretnénk kezdőlapnak beállítani, akkor aktivizáljuk a Jelenlegi gombot. Az Alapértelmezett gomb megnyomásakor a Microsoft cég által előre beállított kiinduló cím lesz a kezdőlapunk. Az Üres lap gomb használatával az Internet Explorer indításakor semmilyen lap nem kerül letöltésre, ezzel a program indítását felgyorsíthatjuk.

Eszköztárak módosítása

Az Internet Explorerben lehetőségünk van a Szokásos gombok eszköztáron szereplő gombok módosítására. Ehhez nyissuk meg a Nézet menü Eszköztárak Testreszabás parancsát.

Fájlok letöltése

Az interneten nagy mennyiségben találunk programokat, programfrissítéseket és egyéb fájlokat. A fájlok háttértárra való letöltéséhez ma már elég egy weboldalon a megfelelő linket megnyitanunk.

A Megnyitás gomb használata esetén a Windows azonnal megnyitja a fájlt, azaz a programfájlokat futtatja, míg az adatfájlokat az őket kezelő programmal megnyitja.

A Mentés gomb használata esetén a fájl háttértárunkra való letöltését kezdeményezzük. Az ezt követően megjelenő párbeszéd panelen vá­lasztjuk ki, hogy a menteni kívánt fájlt hol – melyik meghajtón és mappában – kívánjuk elhelyezni.

A fájlok méretétől és a rendelkezésünkre álló internetkapcsolat sáv­szélességétől függően a letöltés néhány másodperctől akár több óráig is terjedhet, mely folyamatot külön párbeszéd panelen követhetünk nyomon.

Oldalak mentése

A weboldalak megtekintésén túl lehetőségünk van az oldalak mentésére is. Az elmentett weboldalak tartalmához a későbbiekben az internetre való csatlakozás nélkül is hozzáférhetünk.

A mentést a Fájl menü Mentés másként parancsával kezdeményezzük.

A megjelenő párbeszéd panel Fájl típusa legördülő listájában azt választhatjuk ki, hogy milyen formában akarjuk a weboldalt lementeni.

A Teljes weblap formátum választása esetén az aktuális oldal megjelenítéséhez szükséges valamennyi fájl mentésre kerül.

A Webarchívum, egyetlen fájl formátumba történő mentés esetén egyetlen fájlba tömörítve menthető el a weboldal.

Weblap, csak HTML formátumban akkor mentünk, ha a weboldalt képek és egyéb összetevők nélkül szeretnénk tárolni.

Lehetőségünk van továbbá a weboldalt Szövegfájl formátumban elmenteni, ekkor kizárólag az oldalon szereplő szöveges információk kerülnek mentésre.

Képek mentése

Előfordulhat, hogy böngészés közben megtetszik egy kép egy weboldalon, de a teljes oldalt nem szeretnénk elmenteni. A gyorsmenü segítségével lehetőségünk van az oldalon szereplő képek mentésére. Ehhez az egér jobb gombjával elérhetjük a helyi menüt, melyből válasszuk a Kép mentése más néven parancsot.

Ezután a már ismert módon meg kell határoznunk, hogy a letöltött kép milyen néven és melyik mappába kerüljön mentésre.

keresőgépek

A weben felhalmozott információk közötti eligazodás megkönnyítését segítik a keresőgépek. Két típusa van: a tematikus és a kulcsszavas keresés.

Tematikus kereső: Témakörökből választhatunk. A témaköröket egyre jobban szűkíthetjük. A tematikus keresés előnye, hogy pontosabb, kevesebb a hamis találat. Sajnos az értékes is: téma szerint keresve kevesebb találatból válogathatunk, mint kulcsszavas keresés esetén.

Kulcsszavas kereső: A kulcsszavas keresők segítségével adott szavak vagy kifejezések előfordulására kereshetünk. Ilyen kereső például a Google (www.google.com). Magyarországon automatikusan a a magyar nyelvű változat indul el és a cím www.google.hu címre módosul.

Egyszerű keresés: Egy tárgyszavas kereső webhelyen adjuk meg a kérdéses kulcsszót. Érdemes - amennyiben magyar szóra keresünk - a ragozatlan alakkal is próbát tenni. Ha nem elegendő a találatok száma, vagy egyáltalán nincs találat, akkor finomítsuk a kereső kifejezést. Rokonértelmű vagy azonos alakú kifejezések is okozhatnak problémát.

Összetett keresés: A találat sokkal pontosabb lehet, ha nem egyetlen szóval, hanem szavak egy sorozatával végezzük el. Fontos a szavak sorrendje és a ragozott vagy ragozatlan alak is, ez megegyezik az egyszerű kereséssel.

Speciális keresés: A találatok listáját szűkíthetjük a speciális keresési lehetőségek beállításával. Megadhatjuk, hogy:

1. Mely szavak forduljanak elő biztosan a keresésben (Logikai ÉS kapcsolat).

2. Mely kifejezések forduljanak elő biztosan a keresésben (lehet szóköz!).

3. Melyek közül szerepeljen valamelyik (Logikai VAGY kapcsolat).

4. Melyek azok, amelyek biztosan ne forduljanak elő a keresésben (Logikai tagadás).

A keresés gyakran ország, fájlformátum, dátum, méret, stb. megadásával tovább finomítható.

Keresésnél használható operátorok:

+ A keresőkifejezés valamely szava elé írva, a kereső azt akkor sem nyomja el, ha egyébként számjegy, kötőszó vagy más, számára lényegtelenebb szó lenne.

~ Adott szó előtt szerepeltetve ezt, nemcsak erre hanem mindazokra is végez a kereső keresést, melyeket (angol nyelven...) ezen szó szinonimájának tekint.