A tájékoztató eszközök típusai. A tájékoztatás eszközeinek nevezzük azokat a dokumentumokat, melyek a visszakereshetőség érdekében az információt valamilyen szisztematikus rendszerben, elrendezésben tárolják. Ezek nem valók folyamatos olvasásra!
A bibliográfia fogalma.
A különböző írásos és nem írásos (audiovizuális, optikai rögzítéses stb.) művekről bizonyos szempontok szerint készült jegyzékeket bibliográfiának nevezik. Ezek legfontosabb jellegzetessége, hogy – ellentétben a katalógusokkal – nem egy könyvtár állományát hanem általában a dokumentumokat, azok kisebb-nagyobb csoportjait, lelőhelyüktől függetlenül tárják fel. A bibliográfiák a legalapvetőbb könyvtári segédeszközök.
A bibliográfia lelőhelytől függetlenül tárja fel a dokumentumokat. A bennük található rekordokról a katalógusokban kell megnézi, hogy az adott könyv, folyóirat melyik könyvtárban található.
A könyvtári elméletnek vagy gyakorlatnak az az ága, amely az irodalmi termés nyilvántartásával, tartalmi feltárásával és módszertanával foglalkozik. Az írásművekről készült jegyzéket is bibliográfiának nevezzük.
A bibliográfia típusai
Tartalom szerint
· általános bibliográfia;
· Szakbibliográfia
· Dokumentum típusa
· Könyvbibliográfia;
· Sajtóbibliográfia;
· Cikkbibliográfia (repertórium);
· Térkép bibliográfia.
Feltárás mélysége szerint
· Szerző és cím.
· Feltárás mélysége szerint (Annotáció, Referátum, Tömörítvény)
Megtalálás módja szerint:
· Önálló bibliográfia, önálló kötetben
· Rejtett bibliográfia Þ elrejtve a kötet, vagy fejezet végén
A bibliográfiai leírás legfontosabb elemeinek ismertetése a főbb dokumentumtípusok esetében.
Főbb dokumentumtípusok:
· Könyv
· Időszaki kiadványok
· Szabadalom
· Audiovizuális adathordozó
· Számítógépes memória
Bibliográfiai leírás: a dokumentumokról a megfelelő ISBD szabvány előírásai szerint készített leírás, amely a dokumentumok azonosításához és nyilvántartásba vételéhez szükséges adatokat egységes szerkezetben, formában és sorrendben tartalmazza.
A katalógus fogalma.
Egy könyvtár állományát dokumentumok tételeinek rendszerezett gyűjteménye, amely biztosítja a feldolgozott kiadványok különböző szempontok szerinti visszakereshetőségét és az állományban való megtalálhatóságát. A katalógus a könyvtári állomány feltárásának alapvető eszköze, amely az egyes dokumentumokról készített leírásokat (katalóguscédula) különböző szempontok szerint rendezve tartalmazza. A teljes feltárást a legtöbb könyvtárban a katalógusrendszer biztosítja, amely magában foglalja az adott állomány eltérő szempontok szerinti, más-más jellemző elem kiemelésével létrehozott többféle katalógusát.
Főbb katalógustípusok elrendezési elvei.
Alapkatalógus
Betűrendes katalógus:
· a könyvtári betűrend nem tesz különbséget a rövid és hosszú magánhangzók között, hiszen ez a betűrend nemzetközi
· ugyanezért a két- és háromjegyű betűk jegyeit külön betűként értelmezzük pld. cs=c+s
· így a könyvtári ábécé betűi a következők : a b c d e f g h i j k l m n o ö p q r s t u ü v w x y z
· a besorolásnál a névelőt ( a, az, egy ) nem vesszük figyelembe
· ha a címek első szava, illetve a szerzők vezetékneve megegyezik, a besorolás a következő szó vagy a keresztnév alapján történik
· ugyanazon szerzők különböző műveit címük alapján soroljuk be
Sorozati katalógus:
azokról a könyvekről tájékoztat, amelyek sorozatok keretében jelennek meg.
Szakkatalógus:
arról ad tájékoztatást, hogy egy-egy témakör milyen műveket tartalmaz.
· A besorolás alapja az ETO-jelzet
· A tájékozódást megkönnyíti a betűrendes mutató használata: ez szakok, témakörök fogalmainak betűrendes felsorolása
Egyéb katalógusok
Kézikönyvtári katalógus: helyben olvasható könyvek, beosztása azonos a szakkatalógusokéval
Történelmi katalógus: eseményt vagy korszakot feltüntető osztólapok mögött a cédulák szerzői betűrendben találhatók.
A számítógépes katalógusok, mint tájékoztató eszközök.
A számítógépes katalógus nem kész betűrendes vagy tematikus katalógusokat tárol, hanem adatok rendezetlen halmazát.
Keresés szavak alapján
A dokumentumrekordok erre kijelölt mezőinek szavaiból rendezett listák, úgynevezett szó-listák készülnek. A rendszer ezt használja fel, amikor szavak vagy szókapcsolatok alapján keresünk.
Egyszerű és összetett keresés
A legtöbb katalógus alapértelmezésben az egyszerű keresést ajánlja fel. Ez könnyen áttekinthető, de csak akkor alkalmazható, ha konkrét dokumentumot keresünk.
Néhány számítógépes katalógus ismerete:
SZIRÉN: ha bármelyik könyvtárban leírnak egy dokumentumot, az azonnal fölkerül a központi szerverre. A Szirén adatbeviteli ûrlapján szerverünket közvetlenül elérve, néhány kattintással az összes többi könyvtár azonnal átemelheti a leírást. A rendszer hatalmas elõnye, hogy tetszõleges típusú dokumentum (könyv, audiovizuális, hangdokumentum, folyóirat, cikk) analitikákkal, a többkötetes dokumentumok közös adatokkal és kötetleírásokkal egy mozdulattal átvehetõk.
KISTÉKA:
MOKKA: Magyar Országos Közös Katalógus. Itt minden megvan.