Jel
Az információk jelek, jelsorozatok segítségével jutnak el hozzánk. A jeleket 2 csoportba sorolhatjuk:
Analóg jelek: időben, térben folytonosak, vagyis bizonyos határok között bármilyen értéket felvehetnek. Pl.: a hang, az analóg órák működése, a keverők, stb.
Az információt a jel szintje és időtartama hordozza.
Digitális jelek: diszkrétek, azaz rövid időtartamú jelek, melyek között szünetek vannak. A jelek nagysága csak korlátozott számú értéket vehet fel, gyakran csak két értéket: 0-át és 1-et. A digitális áramkörök impulzusok alakjában lévő adatokat dolgoznak fel.

Kód
A kód olyan utasítás, amely egy A halmaz jeleit egy B halmaz jeleihez rendeli. Ennek a megfeleltetésnek kölcsönösen egyértelműnek kell lenni (vagyis egyértelműnek és megfordíthatónak – lásd matematika függvények témakör).
A kódolás tehát az információkban lévő adatok átalakítását jelenti, vagyis egy jelkészletről egy másik jelkészletre való áttérést.
A kódolás fordítottja a dekódolás.
A kódolást optimálisnak nevezzük, ha legkevesebb jellel oldják meg.
A számítástechnikában a bináris kódolást használják, vagyis a jelkészlet mindössze a 0, 1 jegyek sorozatából áll. Természetesen használnak más, közbülső kódolást is, pl.: az ASCII kódot. (Ez egy alfanumerikus kód, vagyis számokat, betűket, egyéb jeleket tartalmaz.) A kódolási utasításokat kódtáblázatban lehet megadni. Abból olvasható ki, hogy a két jelkészlet között mi a megfeleltetés szabálya.

Számrendszerek
A számrendszer nem más, mint valós számok ábrázolására szolgáló jelek és szabályok összessége.
Minden mennyiséget a helyi értékes írásmódban a választott alapszám hatványaival írunk fel. A mindennapi életben a 10-es (decimális) számrendszert, míg az informatikában a kettest (binárist) és a tizenhatost (hexadecimálist) használjuk. A 10-es számrendszerben 10 db jegyet használunk (0 - 9), a kettesben 2 db-ot (0 - 1), míg a 16-osban 16 db-ot (0 – 9, A – F).
Bármilyen számrendszerbeli szám átkonvertálható bármely más számrendszerbeli számmá. A konvertálás alapszabályai:
Tízes alapúról más alapra: a számot osztjuk a kívánt számrendszer alapszámával mindaddig, amíg a hányados értéke 0 lesz. Ezután a maradékokat fordított sorrendben egymás mellé írjuk.
Más alapról tízes alapra: minden számjegy a számrendszer alapjának megfelelő helyi értéket határoz meg (jobbról indulva a 0., 1., 2., … hatványt). Ezeket a helyi értékeket kiszámítva és összeadva kapjuk meg, hogy a tízes rendszerben melyik számról van szó.
Más alapról egy tetszőleges alapra:
Ha a két alap között nincs szorosabb matematikai kapcsolat, akkor az átírást két lépésben végezhetjük el. Először átírjuk tízes alapra, majd abból a kívánt alapra konvertálunk.
Ha a két alap egymásnak hatványa, akkor a kitevőnek megfelelő csoportokra bontjuk az átírni kívánt számot és minden csoportban külön kiszámoljuk a helyi értékek összegét. Ezek adják a keresett szám egy–egy jegyét.

Adat, adatmennyiség
Az adat értelmezhető, objektív ismeret. Vagyis tények, fogalmak, jelenségek. Nem más, mint az információáramlás egysége. Az információtartalom, vagyis az adattárolás mértékegységei: bit, bájt.
A számítástechnikában több bájtból álló adathalmazzal dolgozunk, így KB, MB, GB, TB. Közöttük a váltószám 1000 és annak hatványai.