A szoftver a számítógép kézzel nem fogható részeit jelenti. Két nagy fajtája van: programok és a programok működéséhez szükséges adatok. A számítógép hardvere a szoftverek nélkül használhatatlan lenne (és fordítva), így e kettő együtt alkotja a számítógépet.

A szoftver készítése szellemi (és fizikai) munka, ezért terjesztéséhez, használatához különböző jogi szabályok kapcsolódnak.

Szoftverek csoportosítása jogi szempontból
1. Szabad szoftver. Készítője a szoftvert teljesen szabadon használhatóvá, terjeszthetővé tette. Ez azt jelenti, hogy nem kell fizetnünk a felhasználásért, sőt a továbbterjesztése, megváltoztatása is szabad. Ebbe a csoportba elsősorban hangok, képek, vagyis adatok tartoznak. Programokat ritkán sorolnak ebbe a kategóriába.
2. Freeware. Az előző csoporttól csak annyiban különbözik, hogy míg az előző csoportnál akár meg is változtathatom az eredeti szoftvert, addig itt ez nem lehetséges. A szoftvert csakis eredeti formájában használhatom, terjeszthetem.
3. Shareware. Itt már nem teljesen szabad a felhasználás. A szoftver valamilyen (általában időbeli) korlátozást tartalmaz. Ha az adott időn túl is használni szeretnénk, akkor már fizetni kell érte. Ebbe a csoportba általában az olcsóbb szoftverek tartoznak.
4. Demo. Próbaváltozat. Olyan szoftver, amit kipróbálhatok, és ha tetszik, akkor megvehetem a teljes változatot. A demo szoftverek mindig valamilyen funkcióbeli korlátozást tartalmaznak. Játékok esetén például csak az első pályát, vagy rajzoló programnál nem lehet menteni, esetleg vízjelet tesz a képre.
5. Kereskedelmi. A boltban, interneten megvásárolható teljes, korlátozás nélküli program.
6. Egyéb kategóriák: Adware, donationware, mailware.
Adware: a program ingyenes használatáért cserébe reklámokat kell nézegetnünk.
Donationware: A program ingyenes, de önkéntes alapon adományokat elfogad a készítő.
Mailware: Ingyenes program, a készítő csak egy köszönő e-mailt vár cserébe.

Licencszerződés
A szoftver megvásárlása esetén csak korlátozott jogokat kapunk a használatra. Hogy melyek ezek a jogok az a szoftverhez mellékelt licencszerződésben vannak leírva. Ez tartalmazza többek között azt, hogy hány gépen használható, továbbadható-e, és ha igen milyen formában, illetve készíthető-e másolat róla.

Magyarország Európában az elsők között, 1983-ban helyezte szerzői jogvédelem alá a számítógép programokat. Ennek ellenére hazánkban a számítógépek döntő többségén (kb. 75%-án) jogosulatlanul használják a szoftvereket, azaz nem rendelkeznek felhasználói joggal a gépen lévő programokra. Ez nemzetközi összehasonlításban nézve nagyon magas értéknek számít. Hazánkban 1994-ben alakult meg a BSA magyarországi szervezete. A BSA a „Business Software Alliance” rövidítése, amely egy nemzetközi szervezet. A legnagyobb szoftverfejlesztőket és forgalmazókat tömöríti magába, és feladatának tartja, hogy az üzleti szoftverek felhasználóit a legális szoftverhasználat irányába terelje. Ezt részben a jog által biztosított eszközökkel, részben felvilágosító tevékenységgel próbálja megvalósítani. A felhasználók sokszor azért követnek el jogsértést, mert a legalapvetőbb jogi kérdésekkel sincsenek tisztában.

A szoftverek készítőit védi még a szerzői jog. A szerzői jog biztosítja, hogy a szerző a szellemi tulajdonával, mint vagyontárggyal rendelkezhessen.
A szerzői jog (1999. évi LXXVI. törvény) mondja ki például a következőket:
- A szerzőt a mű keletkezésétől kezdve megilleti a személyéhez fűződő és a vagyoni jogok összessége.
- A szerzőnek kizárólagos joga van a mű bármilyen felhasználására és minden felhasználás engedélyezésére.
- A szerző határoz arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e.
- A mű részletét a forrás valamint az ott megjelöl szerző megnevezésével bárki idézheti.

A szoftvereket funkciójuk szerint többféle csoportba sorolhatjuk.
1. Rendszerszoftverek
2. Rendszerközeli szoftverek
3. Fejlesztői környezetek
4. Alkalmazói szoftverek

Természetesen lehet részletesebben, és többféle csoportba is besorolni a szoftvereket, de itt most csak a legfontosabbakkal foglalkozunk.

1. Rendszerszoftverek
Ide tartoznak az operációs rendszerek, melyekről egy másik fejezetben részletes leírás található.

2. Rendszerközeli szoftverek
Ezek a programok az operációs rendszer munkáját segítik, illetve egészítik ki. Ide elsősorban a meghajtó (driver) programokat soroljuk, de ide tartoznak különböző segédprogramok is, például töredezettség mentesítők, állománykezelők stb.

3. Fejlesztői környezetek
Ezek azok a szoftverek, amelyekkel más szoftvereket, elsősorban programokat lehet készíteni. A legismertebbek ezek közül a Delphi, C#.NET (ejtsd: Szí-Sarp-Dot-Net), Visual Basic.

4. Alkalmazói szoftverek
A felhasználó szempontjából legfontosabb csoport. Ezek azok a programok, amikkel a leggyakrabban találkozunk napi munkánk során. Ide tartoznak többek között a szövegszerkesztők, táblázatkezelők, vagy a rajzoló programok is.